Kezdjük az elején, hogyan értékelnéd a mögöttünk hagyott évet?
Tartalmas, helyenként kifejezetten nehéz, ugyanakkor szép év volt 2022. Rengeteg munkát raktak bele mind az edzők, mind a játékosok az idei évbe és azt gondolom a fejlődés szemmel látható.
Hogy látod, idén mely korosztályok teljesítettek a legkiemelkedőbben?
Minden korosztálynak megvan a maga kihívása, miközben a cél ugyanaz: játékost nevelni, akik emberként is megállják a helyüket. Éppen ezért nem is szeretném egyik csapatot sem kiemelni. Minden csapatunk országos kiemelt bajnokságban szerepel (köztük többen az elit vagy elitnek megfelelő területi csoportban) és szinte kizárólag nemzetközi edzőmérkőzéseket játszik. Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen ellenfelekkel szemben, magas szinten tudjuk képviselni saját játékfelfogásunkat, a "Szegedi Stílust". Ha ez tornagyőzelemmel vagy jó bajnoki helyezéssel párosul, az természetesen külön öröm, de nem ez a legfontosabb...
Tavaly úgy fogalmaztál, hogy a ti munkátok legfőbb fokmérője, hogy hány saját nevelésű fiatal játszik a felnőtt csapatban. Papp Áron gyakorlatilag alapemberévé vált az NB II-es csapatnak. Ebből a szempontból elégedett vagy?
...hanem ez! Minden utánpótlás edzőnk nevében beszélhetek, ha azt mondom számunkra a legnagyobb motiváció és egyben legfontosabb elismerés, ha saját nevelésű játékosainkat látjuk kifutni a Szent Gellért Fórum gyepére. Áron valóban szép szezont futott, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a 2022-es esztendőben Takács Janó, Bitó Martin, Dobronoky Viktor és Lestyán Lionel is kivették a részüket a csapat sikeres szerepléséből. Mondhatnánk úgy is, hogy “van még ott, ahonnan ők jöttek”. A mostani fiatalok ráadásul egy olyan dinamikusan fejlődő képzésben és versenyeztetésben vesznek részt, ami véleményem szerint egyre jobban fel fogja őket készíteni az első csapatban való szereplésre.
Elégedett akkor leszek, ha minden tehetséget sikerül beépítenünk. Ehhez persze ők is kellenek! Éppen pár hete mutattuk be Germán Tomival az Akadémia kiemelt tehetségeinek azt a 8 lépcsős integrációs protokollt, amit azért dolgoztunk ki, hogy konkrét, kézzel fogható mérföldköveket mutassunk a gyerekeknek. Nem egyszerű ezeket teljesíteni, ugyanakkor bízunk a srácainkban!
Hogy érzed, egy év alatt miben sikerült előrelépnie a klub utánpótlásának?
Kezdeném azzal, amit már említettem: a “Szegedi Stílussal”. Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy az elmúlt évben következetesen tudtuk képviselni intelligens, bátor, labdacentirkus játékunkat minden korosztályban, a legmagasabb szinten. Ehhez kapcsolódik, hogy idén rengeteg nemzetközi mérkőzést játszottunk és számos olyan tornán és bajnokságban szerepeltünk, ahol a hazai Kiemelt Akadémiák és Tehetségközpontok mellett szerb, horvát, bosnyák, román első osztályú Akadémiákkal mérhettük össze a tudásunkat.
A stílusunkhoz kapcsolódó szakmai programot másfél évvel ezelőtt kezdtük el átdolgozni. Ez a munka most ott tart, hogy egy komplex, interaktív, teljesen digitális programmal rendelkezünk, amely minden játékos és szülő számára is elérhető egy interaktív táblán a Szent Gellért Fórumban. Ez tudomásom szerint egyedülálló az országban. Fontos, hogy a program megvalósításához (Pacsi Bálint szavaival élve…) „top-top” szakemberekre van szükség. Nagyon örülök annak, hogy nem csak sikerült megtartanunk a régió legjobb edzőit, de nyáron új tagokkal is tudtuk bővíteni a stábot.
Ahogy arról már esett szó, a felnőtt csapatba való integráció is új lendületet kapott. Germán Tomi érkeztével kialakulóban van egy olyan struktúra, amely azt gondolom, hosszútávon óriási versenyelőny lehet számunkra más Klubokkal szemben. Vele és Andorka Petivel hetente többször egyeztetünk a játékosok feláramoltatásáról, illetve Tomival közösen kéthetente tartunk edzést az U14-U17-es korosztályok kiemelt tehetségeinek. Ez azt jelenti, hogy van már olyan 2009-es (!) játékos is, akit névről ismernek az első csapatnál.
Végül, de nem utolsó sorban nem szeretnék elmenni szó nélkül a hozzánk tartozó Körzet Központok munkája mellett sem. Szembetűnő, hogy egyre több olyan játékos érkezik hozzánk tőlük, akik rövid távon erősítést jelentenek számunkra. Úgy érzem, Csongrád-Csanád megyében jó úton halad az MLSZ által megálmodott klubhálózat kiépítése és egyre inkább tartalommal tölti meg minden szereplő a neki szánt szerepet.
Mikor kezdődik az utánpótláscsapatok felkészülése? Lesznek-e edzőtáborok?
Azzal kezdtem, hogy nehéz évünk volt. Van olyan csapatunk, amely 23 mérkőzést játszott le négy és fél hónap alatt, ezért kicsit hosszabb téli szünetet tartunk, amit december 12-én kezdtünk meg. Január 9-én találkozunk újra a játékosokkal. Az első héten felmérésekkel kezdünk, utána pedig mindenki megkapja az egyéni értékelését és az ehhez tartozó egyéni fejlesztési tervét. A csapatedzések és az edzésmérkőzések a január 16-i héten kezdődnek. Az összes nagypályás csapatunk egész hetes edzőtáborban fog részt venni Gyulán, míg a kisebbeket 2-3 napos, úgynevezett „mini-táborokkal” szoktatjuk a későbbi kihívásokhoz. Február utolsó hétvégéjén már bajnokik várnak ránk, ezért úgy érzem, megint gyorsan el fog telni a felkészülés 6 hete.
Milyen céllal vágtok neki a következő évnek?
Szeretnénk tovább haladni a megkezdett úton és még inkább megfelelni a küldetésünknek, amely szerint a régió vezető utánpótlásműhelye szeretnénk lenni. A következő időszakban fokozott figyelmet fog kapni a játékosok és az edzők egyéni fejlesztése, illetve az Akadémián folyó szakmai munka bemutatása szélesebb körben. Már a tavalyi évben is kaptunk meghívást konferenciákra, és az MLSZ égisze alatt szervezett szakmai napot is tartottunk, de idén még több ilyen jellegű eseményt tervezünk Szegedre hozni.
Nagyon bízunk abban, hogy 2023-ban sikerül bővíteni a Szent Gellért Fórum edzőpályáinak számát, hiszen a jelenlegi kapacitást teljesen kimerítjük. Ez újabb nagy lendületet adna az amúgy is dinamikusan fejlődő utánpótlásnak. Szintén nagyon bízunk Andorka Petiben és csapatában. Azt gondolom mondanom sem kell, mekkora fegyvertény, ha egy Klub két NB-s csapatot is fel tud mutatni, mint lehetséges kimenetet a tehetségei számára.
Végül, de nem utolsó sorban, (ha már közeleg az Újév), azt kívánom magunknak, hogy ebben a félévben sikerüljön legalább még egy utánpótláskorú játékost hozzásegíteni az első csapatban való debütáláshoz.
