- Hogyan vezetett az útja a Szeged-Grosicshoz?
- Hét évesen, az erdélyi Zilahon kezdtem futballozni, egészen 15 és fél éves koromig ott játszottam. Onnan Nyíregyházára kerültem, majd három év múlva engedtem Feczkó Tamás hívásának, és a Balmazújvároshoz szerződtem. Most pedig fél évre, kölcsönbe kerültem a Szegedhez.
- Most az NB I-ből érkezett hozzánk, de előtte a másodosztályban játszott, vagyis jól ismeri az erőviszonyokat. Belülről milyennek látja a Szeged-Grosicsot?
- Őszintén szólva meglepett a csapat, meglepett az a játéktudás, amivel találkoztam. Ennek a gárdának nem ott kellene lennie a tabellán, ahol most van. Amúgy családias hangulattal, jó közösséggel találkoztam, az első pillanattól kezdve tetszett, amit láttam, a társak szeretettel fogadtak.
- Védekező középpályásként hogyan látja helyét a csapatban?
- Van egy egészséges, erős versenyhelyzet ezen a poszton, hiszen Horváth, Coroian, Pászka és én is ide pályázunk. Ez a verseny mindenkinek jót tesz, az egyéneknek is, hiszen mindenkit inspirál, és a csapatnak is, mely profitálhat abból, hogy mindenki a legjobbat akarja kihozni magából. Úgy látom, senkinek sincs bérelt helye, mindig az fog játszani, aki a legjobb formában van.
- Milyen tapasztalatokat szerzett a törökországi edzőtábor során?
- Hamar eltelt ez az időszak, a két edzés - meccs - két edzés - meccs ritmus mindenki számára kemény volt. A csapat kezd összekovácsolódni, a magam nevében pedig mondhatom, mindent megteszek, hogy segítsem a klubot céljai elérésében.
