Véget ért egy nagyon hosszú, 168 napon át tartó veretlenségi széria. Milyen most a hangulat az öltözőben?
Természetesen mindenki csalódott, rosszul érintett bennünket a vereség. Úgy gondolom, az igazán jó karakterek tudják, hogy minden vég egy új kezdet. Hiszem, hogy zömmel ilyen játékosok alkotják csapatunkat, ezért a megfelelő tanulságokat levonva egy új győzelmi széria építésébe kezdünk.
Ellenfelünk egy tizenegyesből és egy megpattanó lövésből szerzett gólt. Mondhatjuk, hogy balszerencsénk volt?
Különös, mert az eddigi egyetlen vereségünk a Csákvár ellen hasonlóképpen alakult. Ott is két balszerencsés gólt kaptunk, és csakúgy mint most, végig támadtuk a találkozót. Vasárnap nem sikerült semmi. Sajnos néha ilyen a futball...
Sokat elmond a találkozóról, hogy Szabados István, az ajkaiak kapusa bekerült a Nemzeti Sportnál a forduló válogatottjába…
Érdekes történet, mert a vendégek előzetesen Horváth Dánielt nevezték kezdőkapusnak, de a bemelegítésnél megsérült, így az utolsó pillanatban Szabados István került a kapuba. Talán a sors akarta így. Több óriási bravúrt is bemutatott, nagy napja volt.
Mentálisan hogyan lehet túllendülni egy ilyen vereségen?
Egy vereség sosem jön jókor, sajnálom, hogy ezúttal is hazai pályán szenvedtük el. Most kell megmutatnunk, milyen fából faragtak minket! Úgy gondolom, a csapat már többször is bebizonyította, hogy nehéz helyzetekből is képes talpra állni. Nem dőlt össze a világ, hiszen húsz meccs alatt mindössze másodszor kaptunk ki és továbbra is az élmezőnyben vagyunk. Remélem, az igazi szurkolóink mellénk állnak ezután is.
A rangadókon általában jól muzsikál a csapat, ugyanakkor az alsóházi együttesek már többször is borsot törtek az orrunk alá. Mitől lehet ez?
A statisztika valóban ezt mutatja, ezzel együtt mi mindenki ellen a saját játékunkat akarjuk játszani. Nem szabad elfelejteni, hogy a két vereség ellenére is a negyedik helyen állunk egy olyan ligában, ahol nincsenek túl nagy különbségek a csapatok között. Sokszor nem könnyű a tabella alsó feléhez tartozó együtteseket feltörni, de már számos alkalommal megoldottuk ezt a feladatot és folyamatosan azon dolgozunk, hogy ezt minél hatékonyabban tegyük.
Egyedüli csapatként a mezőnyben idegenben még nem találtunk legyőzőre. Vasárnap Gyirmótra látogatunk, folytatódhat ez a sorozat?
Ez is azt mutatja, hogy nem érdemtelen a helyünk az élmezőnyben. Sajnáljuk, hogy ez nem a hazai mérlegre igaz, hiszen fontos nekünk a közönség. Rossz volt látni a szomorú arcokat a lelátókon, de tudom, hogy a következő hazai mérkőzésen ki fogjuk javítani ezt a botlást. Ami a hétvégi meccset illeti, tisztában vagyunk vele, hogy a Gyirmót egy nagyon jó csapat, ezzel együtt győzelemre törekszünk, csakúgy, mint mindenki ellen.
