Az utolsó fordulóban sikerült a tabella élére ugrani. Nagy volt az öröm a Gödöllő elleni győzelmet követően?
Érdekesen alakult a bajnokság, mert az ősszel veretlen UTE tavasszal elkezdte hullatni a pontokat, mi pedig kiegyensúlyozottak maradtunk a játék szempontjából, ami az eredményességben is visszatükröződött. Lélektanilag a fordulópont a tavaszi 5. mérkőzés volt, amikor az addig veretlen Újpestet a saját pályáján tudtuk legyőzni, ráadásul úgy, hogy hátrányból fordítottuk meg a mérkőzést, és a győztes találatot az utolsó utáni percben szereztük meg. Ezt követően az UTE és mi azonos pontszámmal rendelkeztünk, és elindult egy fej-fej melletti versenyfutás, ahol hol az egyik, hol a másik állt jobban. Ez a hullámvasút az utolsó fordulóig folytatódott, amikor a mi előző fordulós pontvesztésünk miatt az UTE került az élre, és ha hazai pályán legyőzi a Nyíregyházát, akkor megnyeri a bajnokságot. De meglepetésre kikaptak, így megnyílt az esély, hogy a másnapi meccsünket megnyerve bajnokok legyünk. Nekünk viszont egy nagyon erős Gödöllőt kellett két vállra fektetnünk, aki tavasszal az Újpestet is legyőzte. Szóval egy igazi folytatásos krimi izgalmával felérő befejezést követően érthetően nagy volt az örömünk!
Azzal a tudattal léphettetek pályára az utolsó fordulóban, hogy csak győzelem esetén lesz meg a bajnoki cím. Hogyan sikerült megbirkózni ezzel a nyomással?
Úgy, hogy nem volt nyomás, inkább talán a szokásosnál egy kicsit nagyobb izgalom. Egész idényben szakmai oldalról azon gondolkodtunk, hogyan tudjuk minél jobban fejleszteni a gyerekeket, és egyszer sem fogalmazódtak meg bennünk olyan elvárások, hogy nyerjük meg a bajnokságot. Még az utolsó pár fordulóban sem, amikor már látható volt, hogy reális esélyünk van odaérni a dobogó legfelső fokára. A gyerekek viszont még az idény kezdete előtt a nyári felkészülés alatt közösen összeállították a csapat éves célkitűzéseit, és ezek között szerepelt az is, hogy végezzünk az első helyen. A győzelmi igényt ők mondták ki, így egész évben motivációt éreztek és nem nyomást. Egyébként nem először voltak ilyen helyzetben a gyerekek, mert két évvel ezelőtt az MLSZ Országos U12 Dél-keleti bajnokságot hasonlóan nyertük meg. Akkor egy nagyon jó Békéscsaba ellen szintén az utolsó mérkőzésen kellett győzni ahhoz, hogy a Kecskemét előtt az élen végezzünk. Szóval volt már tapasztalat, de nyilvánvaló, hogy sokan jó karakterek a csapatból, és képesek éles helyzetekben is kihozni magukból a legjobb teljesítményt.
Az egész idény során kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott a csapat, ezt bizonyítja, hogy mindössze egyszer szenvedtetek vereséget. Mi volt a siker titka?
Ez egy nehéz kérdés, hiszen a sikernek nagyon sok összetevője van, ráadásul ebből a szempontból a gyerekfoci egy speciális közeg. A választ két részre bontanám. Az egyik a szakmai oldal, vagyis az a szakmai munka és szemlélet, ahogyan a klub viszonyul a gyerekek képzéséhez. Két évvel ezelőtt mi, a klubnál dolgozó edzők Herczeg Gábor szakmai vezető irányításával létrehoztunk egy olyan szakmai programot, amelynek a kiemelt célja egy felismerhető szegedi játékstílus megtanítása a gyerekeknek, és olyan játékosok képzése, akik a felnőtt csapatunk erősségei lehetnek. A lényeg, hogy a napi munka során a szakmai programunkban meghatározottakhoz minden körülmények között ragaszkodunk, vagyis játékban mindig a labda birtoklására és kezdeményezésre fókuszálunk, és a képzésben a tehetségek fejlesztését helyezzük előtérbe. Az, hogy az idényben kiegyensúlyozottak voltunk, ennek a szemléletnek köszönhető, hiszen mindenhol ugyanúgy fociztunk, azaz kezdeményeztünk és nem alkalmazkodtunk. A siker másik oldala a közösség, ugyanis ebben az évben a gyerekek igazi csapattá értek, és jó kohéziót alkotnak, amiben nagy szerepe van Szántai Levente sportpszichológusunknak és az ő foglalkozásainak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mi jelentette a legnagyobb kihívást a szezon során?
A szezon elején, a nyári felkészülés alatt a nagypályára történő átállás egy jelentős szakmai kihívást jelentett, hiszen a korábbi években is volt már egy kialakult játékstílusunk, és ezt szerettük volna átültetni a nagypályás játékra is. Viszont ebben az életkorban még nagy fizikai igénybevételt jelent a nagyobb pályaméreten való játék, és nálunk sok játékos későn érő típus, így egy kicsit nehezen lendült működésbe a játékunk. Az őszi szezon második felére már stabilabban fociztunk, és egyre karakteresebbek lettünk. A szakmai munkánkat nem segítette, hogy az idény kétharmad részében külső helyszíneken, azaz más egyesületek pályáin kellett edzenünk vagy játszanunk, gyakran váltogatva a pálya borítását is, ami potenciális sérülés veszéllyel jár. Most az idény végén a legnagyobb kihívást az akadémiai játékosmegfigyelők aktivitása jelenti, akik folyamatosan "udvarolnak" 5-6 játékosunknak, így még az is lehetséges, hogy a kiemelt bajnokságot egy átalakított kerettel kezdjük el.
Milyen ambíciókkal vágtok neki a kiemelt bajnokságnak?
A szakmai célunk változatlan marad, vagyis a saját játékunkat szeretnénk minél jobb minőségben játszani. Az akadémiai bajnokságról egyszer az egyik edző kolléga azt mondta, hogy az akcelerált gyerekek bajnoksága, ami szerintem abszolút találó megfogalmazás. Nagy fizikai és mentális igénybevétel lesz ebben a küzdelemben játszani, erre igyekszünk majd felkészíteni a gyerekeket, de nyilvánvaló, hogy ez egy hosszabb folyamat, így azt gondolom, hogy tavaszra lehetünk igazán karakteresek. A gyerekek megfelelő alapokkal rendelkeznek, hiszen azokban a klubokban, ahol korábban edződtek, jó szakmai képzést kaptak. Itt szeretném megköszönni azoknak az egyesületeknek és edző kollégáknak a munkáját, akik hozzájárult ahhoz, hogy ezek a gyerekek most a kiemelt bajnokságra készülhetnek. Köszönet a Hódmezővásárhelyi FC, a DAFC, a SZEOL, a SZEAC, és természetesen a saját klubunk edzőinek! A mi csapatunk egy kicsit "minta projektként" is működik, ugyanis három évvel ezelőtt elindult a szegedi és környékbeli tehetségek integrálása a korosztályunkba, ami korábban nem igazán volt jellemző a térségünkben. A folyamat most is tart, és már Békés vármegyéből is választanak minket gyerekek, ami a csapat egyik legjobb elismerése!
