- Nem lehetett könnyű éjszakája egyetlen csapattagnak sem hétfőn.
- Nem aludt sokat senki, így fontos volt, hogy a keddi edzés előtt volt egy csapatmegbeszélés. Sokszor mondtuk, és ez valóban így van, összetartó csapat vagyunk, így őszintén és kertelés nélkül tudtuk megbeszélni a problémákat és azt, hogy mit kell tennünk. Nem először volt ilyen, bízom benne, hogy most is segít.
- Mire jutottatok?
- Az egyértelmű, hogy sajnáljuk ami történt. Minden adott volt ahhoz, hogy megnyerjük a mérkőzést, felkészülten érkeztünk Kecskemétre és tudtuk mi a dolgunk. Megint megkaptuk a szurkolóktól a hatalmas támogatást a lelátóról és az első 20 percben nem is volt baj a játékunkkal, nekünk voltak helyzeteink, majd jött az első gól... Sokadjára nézve is hihetetlen hogy került a labda a kapuba. Még 3-0 után is azt éreztem, hogyha bent van a tizenegyes, akkor vissza tudunk jönni a meccsbe. A Kecskemétnek minden bejött nekünk semmi, ugyanúgy, mint ősszel Csákváron. Bármit csináltunk nem jött be semmi. De nem szabad ebbe”beleülnünk”, mert akkor összetörünk. Van még négy meccs a szezonban, nem hagyhatjuk cserben a szurkolóinkat. Hihetetlen az, amit a meccs után is kaptunk tőlük, rendkívül sokat jelent, hogy ilyen tábor van mögöttünk.
- A legutóbbi három meccs közös jellemzője, hogy minden alkalommal egy 15-20 perces rövidzárlat pecsételi meg a meccs sorsát. Mentális problémák lehetnek emögött?
- Nem volt jellemző a csapatra, hogy szétesik. Ha reálisan értékelünk, nem kerülhetjük meg a vezetőedző távázását sem. Nekem, és ez talán az idősebb játékosokra is igaz, könnyebben sikerült feldolgozni, mert sokat tapasztaltunk már pályafutásunk során. Persze mi is csalódtunk, de talán a fiatalok ezt nehezebben dolgozzák fel. A stábtól minden segítséget megkaptunk az első pillanattól kezdve, az edzéseken és azon kívül is. Akivel kellett, igénye volt rá, azzal külön is beszélgettek. Minden segítséget megkapunk tőlük, ez nem lehet kifogás. De biztos van mentális gát, mert az első gólig jók vagyunk, megyünk, játsszuk a játékunkat, helyzeteink vannak, majd gólt kapunk és összeesünk.
- Hogy lehet ebből kijönni?
- Ez már nem csak edzőkérdés, mert a pályán mi vagyunk és mi játszunk. Az sem csak az edzőnek tudható be, hogy 3,4,5 góllal nyertünk. Ezek is mi vagyunk, akik most három meccset elveszítettünk. Csapatként együtt kell ebből a helyzetből is kimásznunk és rövid idő alatt. Van még négy meccs, nyilván az esélyünk kevés a célunk elérésére, de nincs vége még a bajnokságnak. Ahogy mi is hullámvölgybe kerültünk a hajrában, a közvetlen riválisok is járhatnak így. De nekünk nem ezzel kell foglalkozni. Becsülettel és becsületből neki kell mennünk a hátralévő négy meccsnek és a szurkolók támogatásával a legjobbunkat kell mutatni. Nem adjuk meg magunkat!
- A bennmaradásért küzdő Szolnokkal játszotok vasárnap. Nem lesz könnyű feladat...
- Egyik meccs sem könnyű, így ez sem lesz az. De nincs más út, csak a győzelem.
