- A Nyíregyháza elleni fergeteges ünneplést követően rá sem lehetett ismerni a szerdai csepeli meccsen a szegediekre. Mi volt ennek az oka? A Fradi II. ellen azért sokkal többre számítottunk.
-Mint ahogy mindenki, mi is sokkal többet vártunk a csapattól szerdán. Nem láttam a fiúkban azt a tüzet, azt a mindent elsöprő győzni akarást, mint az utóbbi sikeres meccseinken. Mi lehet ennek az oka? Elsősorban fizikálisan álltunk fejre, a télen elvégzett sok munka, a rengeteg halasztás, elmaradt meccs miatt lassan leépült a csapat, sajnálatos, de a sorozat meccseket, a szerdai megmérettetéseket gyengébben bírtuk. Ha lett volna több idő regenerálódni és dolgozni a csapattal, behúztuk volna ezt a meccset is. Egyébként a helyzetek és a játék képe alapján magabiztosan kellett volna nyernünk, 4-5 nagy lehetőségünk is akadt, a Fradinak egy szerencsés távoli lövésén kívül egyetlen lehetősége volt. A futballban viszont jól tudjuk, nem a kidolgozott helyzetek számítanak, hanem a szerzett gólok.
- Hogyan értékelték a nem várt "betlit", s ennek tudatában mi volt a szombati fordulót megelőző napok programja?
- Az előző kérdésre adott válaszomban már kitértem erre is, így természetesen a csabai meccsig hátralévő két napban főleg a regenerálódáson volt a hangsúly.
- Mik voltak a célok a Békéscsaba elleni szombati rangadón, s ebből mi valósult meg az eredmény, a mutatott játék ill. a hozzáállás tekintetében?
- Az előbb ismertetett okok, a jól látható fáradtság miatt úgy döntöttem, jelentős változásokat eszközölök az összeállításban és a csapatszerkezetben. Az elsődleges cél a védekezés megerősítése, a saját térfélre visszaállás, a megszerzett labdákból gyors kontratámadások vezetése volt. Az első félidőben a Csaba játékának tördelése, a játékosainak elbizonytalanítása - egy "ronda célfutball" volt az elképzelésem alapja. Ezt ragyogóan megoldottuk - már mint a ronda játékot -, csak a megszerzett labdákkal nem tudtunk mit kezdeni. El kezdtünk ívelgetni, a szélességi játék helyett egy buta, ösztönös játékba bonyolódtunk, amihez meg egy ostoba, teljesen elemista gól összehozása járult. Felborult minden, utána mar hiába álltunk át a megszokott szerkezetünkre, a játékunkra, még helyzetet sem tudtunk összehozni. Ezert a mérkőzésért elsősorban engem terhel a felelősség - sajnos, nem jöttek be az elképzeléseim. Még egy dolog. Sajnálom a szurkolóinkat, akik a saját meccsüket megnyerték. Mind létszámban, mind hangerőben, mint fair szurkolásban a hazaiak fölé nőttek, nagyon sajnálom, hogy mi nem tudtunk felnőni melléjük. De minden erőnkkel azon leszünk, hogy őket is kárpótoljuk.
- Ami azt illeti, ismét "sűrű hét" következik. Május 1-jén, "ünnepi meccs" a Debrecen II. ellen, itt az esetleges visszajátszók nagyban befolyásolhatják a találkozó végkimenetelét.
- Vasárnap a délelőtti edzés után útra keltem és személyesen néztem meg a Mezőkövesd-DVSC-DEAC mérkőzést (4-0). Rengeteg fontos információhoz jutottam, remélem szerdán tudunk ezekből profitálni. Nekünk ez a meccs "ÉLET -HALÁL KÉRDÉSE", most az utolsó erőnkig küzdenünk kell a győzelemért.
- A csepeli-csabai túrát figyelembe véve ezúttal mit várhatunk a "hazai hét" meccseitől, a mindenkire veszélyes DVSC II., majd a szegediek által legjobban várt régi nagy rivális, a '89-es osztályozó óta legkevésbé se kedvelt Bp. Vasas ellen?
- Ugyanazt a mentalitást, győzni akarást szeretnénk produkálni, mint a legutóbbi itthoni ellenfeleink ellen. Győznünk kell mindkét csapat ellen MAGUNKÉRT, A KLUBUNKÉRT, A SZURKOLÓINKÉRT, A VÁROSUNKÉRT! Semmilyen kifogást, semmilyen ellenállást nem akceptálhatunk, mennünk kell, harcolnunk kell, játszanunk kell. Hogy tiszta lelkiismerettel tudjunk belenézni szurkolóink szemébe.