- Hogyan ünnepeltek a meccs után?
- Nagy ünnepség volt, sok érzéssel és szenvedéllyel. A csapatban és a szakmai stábban mindenki nagyon keményen megdolgozott ezért, így érthető, ha előjöttek az érzelmek.
- Rendkívül izgalmas volt a SZEOL elleni bajnoki vége, de a csapat jól vizsgázott a kiélezett helyzetben. Mentálisan erősebb volt a Szeged-Grosics Akadémia, vagy minek köszönhető a siker?
- Egyetértek azzal, hogy mentálisan jobbak lettünk, úgy érzem, minden héten előrébb léptünk e téren. A labdarúgás olyan folyamat, amely négy kulcsfontosságú tényezőn alapul. Ezek a taktikai, fizikai, pszichológiai és technikai szempontok. Ugyanakkor jó mentális képességek nélkül ezeket az elemeket el is felejthetjük. A SZEOL ellen is tudtuk, mit kell tennünk, és azt hogyan tegyük, de a gól mégis büntetőből jött. Ami a büntetőket illeti, ezeket minden héten gyakoroljuk, és elemezzük ellenfeleinket is.
- A csapat az utolsó tíz meccséből kilencet megnyert, és csak egy döntetlent játszott. Hogy sikerült elérni ezt a szép sorozatot?
- Ez a játékosok érdeme, ők érték el ezt. Természetesen megvan ebben a része valamennyi stábtagnak, de ha nincsenek olyan játékosaink, akik megértik az elképzeléseket, a játékmodellt, a módszertant, akkor nagyon nehéz lenne sikeres lenni. A játékosokra nehezedik a győzelem kényszere, nekik kell ezt kezelni. Nagyon fontos megemlíteni, hogy bátrak voltak, amikor a leginkább szükség volt erre, és azt kell mondanom, hogy a győzelmi kényszer, a SZEOL előtti három meccs feszültsége azt mutatja, a gárda mentálisan hatalmasat lépett előre.
- Mi lehet a cél az utolsó meccsen?
- A győzelem. Ez az, amiért minden meccsen harcolunk. Most is azt fogjuk tenni, amit általában teszünk, vagyis kemény munkát végzünk a győzelemért. Én arra kérem a szegedieket, a csapat szurkolóit, hogy látogassanak el vasárnap Gyulára, élvezzék a várost, majd fél hattól nézzék meg a meccset, és üdvözöljék a bajnokokat!